Szabálysértő honlap?
Kérünk, jelentsd be!
Szőke Emil:
még szitokban
...a csend mi zakatol az agyban
és a nehézléptű nappalok után
már az éjszakák is fagyban...
csak
a gond tapos ösvényt
forog – topog - csikorog
az időn
és a gyomor korog
így hullik szét életem
íme a vég -
így- így- így- itt
hogy
eldobott kidobott magából
a lét
mára zilált
a tehetetlenség - csápolt
ahol már
lemondással hozzátorzult a vég
- nincs már semmi jó
csak emlék-gyanánt
bírt örömöm
ekként maradhat meg még
bennem múlt- s jelenidőm -
bár zihál még de eleven a jelen
mi
emlékeim ma-bajával telten
is
meggyőzni vágy
a lét értelméről
most
hol már
a hideg-hajnal sugárcsápjai
tapogatnak az éjszaka falán
hogy
fel
egy új-napra támadjon fénnyel
immár
ez melenget csak emberséggel
...hogy volt valami
...hogy van valami
...talán lesz valami --
2017. 01. 19.