Magam-emésztő

...csonkán elevenedett kép. Keretez egy fennakadt sikolyt (!)

 

 

Orbán, az Orbán...

 

Ahogy jó-öreg Einstein mondaná

a relativitásról:

„mióta a matematikusok megtámadták

már magam sem értem”

- így csak lázadhatok én

de leginkább magam ellen

hogy vak vagyok:

„bírhatatlan-sok volt a fény” – (szőke)

 

„Ki nem állhatom a kövéreket”! Ugye tudjuk ki mondta ezt és mikor? Hát persze, hogy Orbán... és a tükör mire való nála? – csak kérdem.

Nem bántani akarom őt, van baja elég... én meg a változtatásra befolyásolni nem tudom, ahhoz kevés vagyok! Pszichológus elemzi testbeszédeit... „előredől” - „fejet nem hajt” - „a kéz tárgyat szorongat vagy épp zsebben” - sokat elmondanak a személyről és nem eleget mégsem.

Egy kis pszichológiai eszmefuttatás...

Bizonyos műveletek – a másokkal való interakciók, cselekedeteik, indítékaik és érzelmeik észlelése stb. - eredményeképpen úgy ismerünk meg más személyeket, mint különös egyszeri individualitásokat. Túl az egyén különböző vonásain, kialakul róla mint viszonylag tartós tulajdonságokkal rendelkező, egyedi személyről alkotott véleményünk. Azoknak a személyeknek, akikkel lényeges kapcsolatot alakítunk ki, szemünkben azonosságuk és individualitásuk van. Az emberismeret megszerzése mindenütt jelenlévő feladat.

De hogyan ismerjük meg Orbánt mint megkülönböztethető pszichológiai létezőt? Érzelmi és értékítéleti jellegére összpontosítva figyelmünket, emiatt olyan gondolkodásmód alakult ki, amely az interperszonális kapcsolatokban szinte kizárólag az érzelmi folyamatokra és ezeknek a nézeteink alakításában betöltött meghatározó és torzító szerepére helyezte a hangsúlyt... eltekintek itt a nyájasságtól, az ingerlékenységtől stb. Ám tudjuk, hogy a cselekvéseket úgy észleljük, mint olyan okozatot, amelyet egy okként szereplő személy keltett. Itt Orbán és a tett ha kognitív egységet képez a személy átveszi tetteinek minőségét. Nála a cselekvések egész sorozatával van dolgunk, ebben keresnénk a rendet, a stabilitást... de mert számos hajlama van, lényének sokoldalú, bonyolult vonásait néhány meghatározott összefüggésre redukáljuk.

Amikor megpróbálunk leírni egy embert, többet teszünk cselekvési részleteinek puszta felsorolásánál. Konkrétan rámutatunk jellemvonásaira, de még itt sem állunk meg: összefüggést keresünk a jellemvonások között. Így ütközünk rengeteg megoldandó kérdésbe.

Az összegzési formula, a benyomás, a megfigyelt jellemzők összege: ennek értelmében egy embert megismerni egyszerűen annyi, mint megismerni róla számos tényt!

Úgy látszik, hogy azok a tulajdonságok, amelyeket egy emberben észreveszünk, nagyrészt egymással való törvényszerű kapcsolatoktól kapják tartalmukat és az egységes benyomás kölcsönhatásokból áll elő. E felvetés jegyében kölcsönös kapcsolatainkban szemléljük a tulajdonságokat, az összbenyomáson belüli helyük szerint.

Nem akarok kitérni a centrális és periférikus jellemzők megkülönböztetésére (intelligens – ügyes szorgalmas – meleg/rideg – határozott – gyakorlatias – óvatos...).

Se arra, hogy alakul át a centrális tulajdonság periferikus tulajdonsággá (engedelmes – léha – igénytelen – hiú...).

De arra sem, hogy mi az irány tényezője (elfojtások, élmények, sorrendi véletlenszerűségek – valamilyen felfogható képig – irigy – makacs – kritikus - impulzív).

Hasonlóságokra és különbözőségekre se sem (lassú/gyors – ügyes/ügyetlen – segítőkész...)

…a két részét nem boncolgatom - nem taglalnám azt sem, hogy a tulajdonságok tartama miként módosulna, ha megváltozik környezete.

...a kölcsönhatások irányát sem a források és következmények oldaláról...

Ennyit nem is érdemelne...

Amit viszont a fentiekből megállapíthatunk az- az, hogy nehéz nem egységesnek látni az embert!

A több vonás dinamikus kölcsönhatásban van. Nem szemlélhetünk senkiben két különböző tulajdonságot úgy, hogy azok ne befolyásolják egymást.

Ha azonban, az egyik ember intelligens és nyájas, a másik intelligens és goromba, az intelligencia tulajdonsága a két esetben már nem azonos. Sőt mivel minden benyomásnak struktúrája van, a jellemzők nem azonos súlyúak. Egy részük centrálissá válik, másik rész periférikussá lesz – mindaddig míg nem találjuk meg a középpontot – a személynek azt a részét, amelyik egy bizonyos módon akar élni és cselekedni, amelyik nem akar felbomlani vagy megszűnni – úgy érezzük, hogy nem értjük egészen az illetőt!

Tehát Orbán sem áll anonim tulajdonságokból... az ellentmondásos tényezőkből is igyekszünk megtudni a benyomás egységét – vagy okszerű kölcsönös összefüggéseket keresünk, vagy felülvizsgálni kényszerülünk egész addigi felfogásunkat az illetőről.

Ebben engem speciel az- az elő-felvetés vezényel, hogy a megfelelő felfogás, ha a feszültségeket és inkonzisztenciákat nem is, de a nyilvánvaló ellentmondásokat kiküszöböli.

---------------

Napjaink talán legaktuálisabb kérdése,

milyen politikus az, aki nem lát túl egy adott ország határain, s döntéseinek meghozatalánál nem mozgatja más, mint a szavazatok maximálására való törekvés? A legenyhébb válasz erre a kérdésre: rövidlátó. Az igazsághoz viszont az áll közelebb: ostoba.

Lehetséges, hogy a világot általában a rövidlátó ostobák irányítják? A kérdésnek és a válasznak attól az időszaktól kezdve van értelme, amikortól a hatalom isteni eredete megszűnt, s helyébe a választói akarat lépett. A kérdés viszont ebben az esetben úgy is feltehető: milyen választók azok, akik rövidlátó, ostoba politikusokra szavaznak? Erre a kérdésre sokkal nehezebb két szóban megadni a választ. Nehezebb, hiszen joggal kérdezné bárki, elvárható-e a választótól, hogy tisztában legyen azzal, melyik politikus tart a helyes irányba? Igen válasz esetén meg kell állapítani a német és az olasz választók felelősségét a második világháborúért. Nem válasz esetén jöhet az újabb kérdés: jó-e az általános választójog, vagy azoknak van igazuk, akik a választójogot műveltségi cenzushoz kötik, mint például tették ezt Magyarországon a múlt század első felében? Minden a régmúltba vezethető vissza. Volt-e kellő idő a nép felnőtté válásához, az ügyek intézésének átvételéhez. A tradíciók a meghatározóak? Valójában semmi nem biztos.

Orbán Viktor tudatosan vezeti rossz irányba az országot.

Orbán Viktor tudatosan törekszik az európai integráció meggyengítésére. Orbán Viktor a tűzzel játszik, amikor az ellentétek mesterséges szításával gyűlöletet kelt egyes csoportok tagjaival szemben. Orbán Viktor a tűzzel játszik, amikor gátolja az információkhoz való szabad hozzáférést. Orbán Viktor a tűzzel játszik, amikor korlátozza a tanítás szabadságát, a tanuláshoz való jogot. Orbán Viktor a tűzzel játszik, amikor tudatosan félretájékoztatja az országot az Európai Unió döntéseiről, az ország szuverenitásának csorbításáról. Orbán Viktor mindig talál megoldandó problémát, s mindig talál rá egyszerű, közérthető, világos megoldást. Ezzel a módszerrel le is köti ellenfelei és a sajtó minden energiáját. Orbán Viktor nem tiszteli a magántulajdont, és magánosítja a közpénzt. Orbán Viktor nem bízik a piacgazdaságban: az állam szerepét erősíti a gazdaságban, a szolgáltatások területén. Orbán Viktor gyűlöli a szuverén gondolkodókat, ezért államosította az oktatást, s az állam egyre jobban rátelepszik a társadalomra. Orbán Viktor nem megjavította, hanem felszámolta az ország első modernizációs kísérletének eredményeit: a jogállamot, az önkormányzatiságot, az öngondoskodásra épülő nyugdíjrendszert, a jogszerű lobbizás lehetőségét. (forrás: Népszava)

Hozzá téve: minden igaz amit leírtak a jelenlegi helyzetről és mégsem tudunk változtatni. A magyar nép- számomra úgy tűnik- alkalmatlan a demokráciára, nagy valószínűséggel nem is tudja, hogy mit jelent, nem tudja, hogy mi az amit ő ad és amit kapnia kell érte. Nem képes a választott vezetőinek megüzenni, hogy nix lopás, nix csalás, nix hazudozás és aki nem tartja be, azt én a nép elzavarom. Nem érti a magyar választó polgár azt sem, hogy a hatalom az övé, és csak szolgálatra a nép akaratának megfelelő szolgálatra adja át a hatalmat a választásokon a többséget kapott pártnak, pártoknak. Fel kellene fogni, hogy az ország minden magyar állampolgár közös féltő tulajdona, nem csak egy szűk magát elitnek nevező rétegé, és ha ezt megérti talán azt is tudni fogja, hogy a hazának mindnyájan édes gyermekei vagyunk, nemcsak a magukat annak kikiáltók.

 

 

Szőke Emil:

álmatagon

 

...ki ellenemre most

már nyálát nyeli velem

ó be kár!

...a mocskos tolvajok között

mert a meglepi

hogy mégis ők - a hősök -

s a tudomány sem számít már -

 

Ó mondd milyen kor ez

– mily sivár – hol egy

atomot könnyebb

szétrombolni

mint egy előítéletet?

 

S nézem megint

- csakúgy álmatagon -

a szent úrfelmutatókat

így vakon

mondom is

magamnak:

jaj ne most legyen számadásom –

 

U.i: " Orbán Viktor politikai zsenialitása abban rejlik, ... "

Semmi zsenialitás, gazemberkedés az egész megnyilvánulása.

A véleményvezér ellenzék néhány tagja terjeszti, hogy zseniális, pedig csak az ellenzék debil, tesze-tosza beszari, néha ostoba, normálisan kommunikálni képtelen szellemi egyveleg, és ez sokszor igaz az ellenzéki médiára is.

Relatív minden.

Ondó Vigyor panelokat puffogtat, ha kényelmetlen kérdést kap nem válaszol erre is jön valami panel, vagy személyeskedés, karaktergyilkol, nem zseniális politikus, hanem hatalmával visszaélő hazug, tolvaj, erkölcsileg nulla országrontó gazember!

Soha nem volt MO-nak ilyen személyiség zavaros az országnak hatalmas erkölcsi és anyagi kárt okozó vezetője.

Erős túlzás Orbánt "zseniálisnak" nevezni azért, mert a korábbi liberális demokrata irányvonalról a gyűlölködő horthysta jobboldal irányvonalára állt át.

-

A horthysta jobboldal szavazóbázisának erejét ugyanis nem Orbán, hanem Antall fedezte fel és használta fel a saját horthysta restaurációs politikája támogatására.

-

Orbán csupán a nagybeteg Antalltól kapta "ajándékba" ezt az elvakult, erkölcstelen, bosszúvágyó szavazóbázist.

-

Nem kellett mást tennie, mint beleülni az Antall által létrehozott készbe.

-

Ezért csinált Orbán 1993-ban a baloldali liberális Fideszből egy jobboldali horthysta Fideszt.

És ezért mondta azt Orbán Antall halála után, hogy ő saját magát tartja Antall igazi szellemi örökösének.

-

Orbán sértődöttségét azóta is elsősorban az táplálja, hogy az uniós kötöttségek miatt ő már nem tud olyan féktelen ámokfutást folytatni, mint amilyet az ország naivitásával visszaélő, országrontó, hazaáruló Antall tudott csinálni.

-

De azért a maga módján Orbán is mindent megtesz, hogy Antall méltó utódja legyen az ország kirablásában, szétverésében és elárulásában.

 

2017. 05. 15.

 

 

 

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 230
Tegnapi: 831
Heti: 2 627
Havi: 11 618
Össz.: 859 275

Látogatottság növelés
Oldal: Orbán, az Orbán...
Magam-emésztő - © 2008 - 2024 - magam-emeszto.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen adja a tárhelyet, és minden szolgáltatása a jövőben is ingyen ...

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »