Alkotmányos barangolás:

 

...a hitközségben könyöklő gazda

arcát nem fogja szégyenpírja

s hírnévre festi magát magában

ahogy elpihen a buzgó imában – (szőke)

 

Az 1989. évi alkotmánymódosítás a régi és az új politikai elit közötti kompromisszum eredményeként jött létre. A megegyezés biztosította, hogy Magyarországon olyan parlamenti demokrácia jöjjön létre, amelyben a végrehajtó hatalom feje a miniszterelnök.

„Az 1949. évi kommunista alkotmány a későbbiekben végrehajtott alkotmánymódosításoknak köszönhetően ugyan „puhult", de karakterében mindenkor az egypárti állami berendezkedést szolgálta. Az 1949. évi alkotmány tartalma és szovjet, buharini kötődése az ország függetlenségének ismételt elvesztését jelképezte.”

Amint az, most is így!

Az új alkotmány elfogadása 1990-1994 között érdemben fel sem merült. Hiányzott a szükséges parlamenti többség, a politikai pártok éles pozícióharcot folytattak egymással. Az újonnan felállított Alkotmánybíróságra hárult az a munka, hogy az 1989-ben „leporolt", alapjaiban módosított, de szerkezetében inkább réginek mondható 1949. évi alkotmány rendelkezéseit értelmezze.

Magyarország 1990 és 2010 között jogállam volt, annak ellenére, hogy az 1989-ben elfogadott alkotmánymódosítás nem hozott létre új alkotmányt

Aztán jött Szájer és Brüsszel- Budapest között, a vonaton írt egy új alaptörvényt!

Az „alaptörvény" elnevezés és a Nemzeti Hitvallás jellege...

Az is tény, hogy az alaptörvényt az ellenzéki pártok nem fogadták el, annak előkészítésében (a radikális jobboldali formációt kivéve, mely nemmel szavazott az elfogadásakor) nem kívántak részt venni. Az alaptörvényt azonban legitim keretek között szavazták meg: a kétharmados többséggel...

amelyből kitűnik, hogy mára már nem igaz az, hogy:

Magyarország demokratikus jogállam, amely tiszteletben tartja az európai közös alkotmányos örökség vívmányait. :))))

(forrás: kommentár)

----------------------

...egypárti alkotmányozás folyt, amelyben az ellenzék nem vett részt.... titokban készült, és elődjénél sokkal kevésbé fejez ki közakaratot. A kétharmados kormánytöbbség által lett létrehozott....

Orbán, gyakorlatával felülírta lényegét.

A tartalom sérthetetlenségének kritériumait. Az elfogadottságot nem a keletkezés körülményei, nem is a puszta szöveg, s legkevésbé a propaganda, hanem az alkotmány valóságos érvényesülése, az „alkotmányos valóság” teremthetné meg - ám saját többsége nem garantálja azt.

...a jelen helyzetet elkeserítőnek tartom, és bár szeretném félretenni a szubjektív szempontokat, nem tudom!

...a változások radikálisak voltak, mélyrehatóak, gyors volt az ütemük, kiterjedtek az intézményi átalakulásokra, az állami apparátusok személyi-szervezeti összetételének módosulására...

a polgári demokrácia értékei mára, lám, illuzórikus tételezés volt. A bírói függetlenség, a sajtószabadság, a törvény előtti egyenlőség stb. tekintetében.

Ezért nem lesz arányos választás sem

– a Gulyás-féle pártmegegyezések, immár, így kerülnek a kukába. Tárgyalni akar? - akkor máris a zsebükben van... (anno: az alkotmányos berendezkedés akár lényeges elemeit is át lehetett volna szabni egy teljesen új állammodell-re való áttérés nélkül is.) Minden csak Orbán akaratán múlik, az meg igencsak kérdéses, hogy saját elképzeléseitől mennyire kíván eltérni. A látszatokra nem adhatunk, tehát minden marad a régiben!

Hatalommegosztás, fékek és ellensúlyok nincsenek Orbánnál...a „nemzeti” alaptörvényben meg hiába...

Itt a kör bezárul: megállapíthatjuk, hogy befejeződött a jogállamból le­vezethető, és immár közvetlenül az alaptörvénybe írt hatalommegosztási modell felszámolása.

Egyetlen hatalmi mező maradt:

a centrális erőtér uralma alá került egybeépült törvényhozó-végrehajtó hatalom, amellyel szemben eszköztelenül maradtak a munkavállalói és a civil társadalmi szervezetek. Kérdés, hogy a megerősödött állammal szemben az új alap­törvény rendszerében milyen módon képesek megvédeni a társadalmat a diktatórikus hajlamú szélsőségesektől? Láthatjuk már: sehogy!

----------------------------

„Magyarország nevű állam nem létezik”

– itthon is megjelentek az államtagadók (kiragadott szöveg)

A mozgalom szerint az alaptörvény is érvénytelen, mert szerintük a régi, '89-es alkotmányt nem vonták vissza szabályosan. Mint állítják, ha régi alkotmányba nem került bele, hogy az érvényét veszti, és az új alaptörvény lép a helyébe, és azt sem, hogy „a Magyar Köztársaság nevű állam – a nemzetközi jog jogalanya – megszűnik, és jogutódja a Magyarország nevű állam lesz”. Mivel tehát a régi alkotmány nem szűnt meg, és két alkotmány nem lehet érvényben egyszerre, a mostani alaptörvény érvénytelen. (forrás: hír TV – 2017 május)

A reménytelenségben, ez nem remény! Vagy mégis... (?)

 

 

Divatos a sárga

valami nagy véle ki úr ma -

Teremtést már nevethetem

belső a tény megvetem!

- fázós ebként rég

külsőmet sem pátyolgathatom

nekem már itt a pokol -

Mennyet ki várja

nyüzsgésben

„a siralmas bűnök bandáiban”

hálával van ma – (szőke)

 

2017. 10. 10.

 

-------------------------------------------- 

Választásról...

(amit- ahogy leírtam már 2013-ban is)

 

Szőke Emil:

emlők közt tudott

 

„E vad tájban nincs kímélet:

vadul dúl a nemi élet.”

...én itt „talpig meztelen?”

Csak erőlködöm én vén bolond

hogy nem megy a dolog

...az nem véletlen

vetkőztetés helyett mindig csak öltöztettem! –

 

 

Nyakunkon immár és érezve – valahogy már beugrik a képbe és előttünk festi át a gondolatot és az érzelmet – kinek, kinek reakciója magánkörülményeiből- motiválva már nyílegyenesen halad mondanivalóinak összegezése felé.

Kérdésem... feltetted e magadnak, ha Orbán nagy véletlenül leváltásra kerülne, akkor mi lenne?

Ha feltetted és gondolkodtál is felőle- rájöhetsz, hogy semmi, de semmi nem fog változni.

...akkor miért ez a nagy hév mégis? A hatalomért? - mert nélküle már élni sem tudnak. Vagy: még nem elég gazdagok politikusaink és kellene a rokonságnak is még valami? Nem könnyű dolog párszóban kifejezni a teljes azonosulást.

Tehát, nem változna semmi... mert Orbánék vezetnék tovább az országot- a lefektetett törvények jogán és okán irányítanák úgy is, a kormányzati politikát... ami- ahogy és nyilvánvalóan bizonytalanságot szülne, és állandó veszélyeztetése mellett a hatalmi-ágakban. A régi pártok, egymást csalva és sunyin keménykednének egy talpalatnyi helyen (ki- ki a maga területén és híveivel), hogy lábukat megvetve, ahogy megfeneklenek majd politikájukkal – és persze a lét mégsem jobbul, hanem csak romlana tovább... a nép meg sírna, hogy miért nem hagyta kibontakozni Orbánt... (?) - ez a sunyiság a lét hatalmas csavarja.

Sok-mást fel sem említek (programok- amelyek ilyetén kivitelezhetetlenek lennének, pénz hiánya, az MNB Fidesz vezénylete továbbra is Matolcsyval, az EU-s pénzek nagy részének lehívása és elköltése ellenőrizetlenül stb.) - lehetne sorolni a hogyant és a miérteket, teljesen feleslegesen, mert – mint látjuk minden irány a Fidesz hatalmát erősíti, véges és végtelen arányaiban betekinthető terét (szűkítve), és általuk- felénk, még sokáig kesergésre ébren tartva minden érzést. Nem értem az ellenzéket... de már a népet sem – változtatni akarunk? - demokratikus eszközzel igazolva a diktatúrát? És utána? Imádkozunk és dolgozunk?

MUNKATÁRSADALMÁT (MERT A KÁRTYÁK LEOSZTVA, CSAK SZÍNJÁTÉKRA ELŐADVA) ÉLTETVE- ZSUGORODIK RÁNK ÉRZÉKELHETŐ VILÁGUNK!

Csalódás van (még csalódni is fogunk) – a túláradó optimizmus sehová sem vezet... a politika - tetteikben - folyamatos leleplezésben, csak bonyodalmában van (nem vígjátéknak előadva) a hatalom, mely így lett konfliktusaival eleven és rám (ránk)-erőltetett állapotában- munkájában egy korhoz illő lassú hervadás következménye.

Itt, hogy is állhatnék a vártán gyúlékony-lélekkel?

Válasszak? -ugyan kit?

A tudat és az értelem hiánya, erkölcsi értékrendjében, esztétikai ízlésében csak veszélyeket hordoz... nincs eszme, ami mögé csatlakozzunk...

Egy politikai célzattal (éppen passzív oka miatt) az ellenzék „harci” felszólítása egy bágyatag-bánatban csak reménytelenséget indukál. Sors- és tényein csak az ábránd elmúlását adta – ezért értelmetlen és értelmezhetetlen az ellenzék akarata.

Orbán, ha nem Horthy időket „kajtatná” vissza, és a „gyarmat” szó helytelenségével a századelő ízlését nem ruházná ránk... a teljes hangerő persze még nem a teljes erőbedobás – mégis rossz érzetét kelti gyakorlatának és túl-áttetsző képileg, amit meghatároz egyéni élményeibe belefeledkezve!

Játéklehetőségét célzatosan tárja elénk... csak a múltból csengő hang rejtelmességével. Ami nekünk egy „siratónak” hat a múlt szomorúság-ténye miatt... ám közben ellenállhatatlan inger kényszerít bennünket, hogy másként is figyeljünk a körülményekre – hogy a mindig más-beszédek más fonalán vonjunk különbséget- szemünk, fülünk álmélkodására!

A Janus-arcok már nagyon eltorzultak!

Hol van már a ragyogó intellektus, akire felnézhetünk?

A világosságot kedvelő elme, mert a most itt (a jelen) retteg és életért esdekel! Múltat idézni csak hazugságok sorozatán át lehet (a történelem, mindig is átírva kényre kedvre, a hatalmon lévők érdekének megfelelően volt és van)... és az eredmény mindig kijózanító és borzongató – más távlatokat ad!

Keresztényin most vakarózhattok… és lehet magyarázkodni, bár jobb volna lemondani, a nép háta mögé lehet ugyan még bújni (pl. konzultációkkal igazoltan) – kifelé igazolni valamit, de ez hazug és kétszínű hozzáállás, mert ti gyakoroljátok a hatalmat, minden eszköz a kormány kezében van

– akkor mire jó ez a reménytelen „mámor”, mivel kezelitek az ügyeket?

Mert reménytelen (bár nem hiszitek el), hogy az immanens kérdés egzisztenciálisan és erkölcsileg mindenképp ingoványos talaj számotokra – múló pillanata és nem örökkévalósága vágyaitoknak e tett (sánta kutya és a hazug ember esete…)!

Sziklaszilárd alaptörvény van (alkotmány a régi maradt! - ezt sem akarja senki észre venni!) ámbár, az alaptörvény sokszori módosításával már hiteletek veszett úgy is. Nincs ember, ki bízna bennetek (legalábbis kevesen vannak, birkák mindig voltak, vannak és lesznek :)).

Vagy úgy gondoljátok, hogy néha álarcot kell viselnünk ahhoz nekünk is, hogy felfedjük valódi érzéseinket?

 

Kemény a világ és ámít,

megrongyolódni itt díszbe öltöztet...

Formáin mozgolódik a kívánatos is,

izgulva szorong, így lett

hogy rendjéből zökkentik

és zavarát oldva zavarodik-

A valót ki tudja már? Választani kit

és hogyan, ha felettünk kellékein

eddig is - egymagán létezett itt mind

...ezután már az idők végezetéig?

Csupán csak jóvoltunkból létezik – (szőke)

 

2017. 10. 10.

------------------------------------------ 

Bohóctanya!

Választás előtti hangulatban... (?)

 

így kerengek a világban- ezerféleképp

hol a zsoltárt mondja fel a szegénység

...hogy mit szólhatnék e sikerhez?

Őrület ez - e léttel terhes – (szőke)

 

 

A parlament egy bohóctanya! Mindig azt hittem, sőt - ez érződött ki, hogy a Fidesszel lepaktáltak a „Jobbikosok” ! Nem foglalkoztam velük hosszú ideig, és lám az idő előrehaladtával, a Fidesz és a „Jobbik” ellenséggé lettek.

Mi történhetett?

Orbán tényleg félne tőlük?

Nem hihetem, hiszen ha akarja, lesöpri őket a sakktábláról egy huszáros lépéssel, amint az látszik is, hisz az ügyészség máris vizsgálódik pénzügyeikben...

Jaj be nehéz Orbán alatt élni – mondhatnám – mert így velük az érzet, de a néppártosodott „Jobbik”, hogy a néppártos Fidesz helyére tőr... hatalmat akar és választást szeretne nyerni, már ellenséggé lett – most egy „csárdában” (Magyarországon) - hol két dudás ekképpen nem fér meg. Egyiknek menni kell, hogy ki lesz az nem kétséges. Vona kemény beszólásai ellenére sem szilárdíthatja meg pozícióit. Talán a következő ciklusok valamelyikében – 2018-bam már biztos nem. (teszem hozzá, ha egyáltalán lesz még „Jobbik”!)

Orbán marad... mivel az ellenzék szövetségre nem léphet, hiszen nem kerülnének be a parlamentben, így a harcoknak vége, pedig az még el sem kezdődött, A naiv arányosítási felvetések- pedig, meg sem hallgattatnak! De lassan az MSZP is lehúzhatja a rolót – erősen fogyatkozik tábora, ám egy pártot sem erősíthetnek tagjaik, csak a bizonytalanok számát gyarapítva léteznek még...

A „Jobbik” őket megszólítani nem tudja! A többiek meg erővel hajtanak a parlamenti bejutásra...

életkép Magyar honból - Ilyetén és ekképp...

Tehát, ha ugyanis a szájkarate szokásra van bízva, mondhatjuk, hogy valami emberit is szeretnénk hallani már, mert keveselljük a jelenségek értelmét leplező logikát. Orbáni megrendülés, bár kíváncsisággal tölt el, ám az inger vele arra kényszerít, hogy másként figyeljünk rá, a dráma játszódik – a test meg hízik (öltönyét is kihízta már, mert alatta a golyóálló-szövet töltődve gyűrődik egyre láthatóbban) – és ahogy szövögeti mondanivaló fonalát, már szemünk-fülünk álmélkodására van, az csak az ellenérzést táplálja, bölcsességét nem hozza felszínre, de ő ezt honnan is tudná... hiszi, így is szerethető!

A jellem gyerekek, talán fontos szerepet kaphatna… nem szeretek „fázni” senki irányítása alatt – ráfázni még annyira sem! Nincs szüksége az országnak hazugságokra, fölényes, hiú, könnyen sértődő vezetőkre… a nagy-arc nem erény, de ellenszenves és visszataszító!

Orbán és Matolcsy már négymillió embert juttatott a semmiig?

Dicséretes lenne voltuk? Amit műveltek az nem a gazdaság, a fejlődés sem a munkahelyek meglétére utal, inkább vélném egy útonállásnak inkább! Lenyúltak és elvesznek mindent... kötelesség van, szolgaság van – a haszon meg övék! Már itt, az ábrándjaiban csalódott radikális polgár is az értelmetlenséget veheti figyelembe és a liberális demokrata is csak a szomorúságát adhatja hozzá (Fodort elnézve) – ekként is már másféle indulatokkal játssz a beletörődés.

Fékek, ellensúlyok – minek… egyszer volt… most van mese – ha nem értek egyet a Vezérrel, már nem is vagyok magyar. Fenyegetnek? Nem nyíltan, de érezhetően, merthogy az érdek magasabb szempontjait nem ismerem? Egy érdek lehet csak, a haza érdeke (?) – Orbán nem Isten, nem teremthet semmit az ország nélkül… mégis mindent megmagyaráz (helyettünk) – bár már egyre kevéssé hiszem a kibontakozást. Orbán egészsége megromlott. Rögeszméi, immár csak bajt-bajra eredményeznek... a következő négy év egy borzalom lesz. Korrupciót kiabál Hadházira (LMP-s) és vizsgálatot követel – lám csak, ilyen az, mikor a tolvaj kiabál rendőrért! Kiépült vagy leépül (?) a diktatúra?

Jöhet a magyarázat, merthogy itt nálunk minden rendben van:

A következtetés, téves premisszán nyugszik, hogy a partikuláris érdekek nem antagonisztikus jellegűek, hogy „küzdelmükben” nem kölcsönösen lerombolják, hanem mintegy magasabb szintre emelik egymást.

 

Szőke Emil:

állati

 

nemes a lélek

én meg félek

lélekben épp

hogy Anyád a telivér

- ez tény -

ily ösztövér-valóddal

a vértezetben

ahogy önbecslésed benned

...mércéd is úgy legyen –

 

2017. 10. 10.

------------------------------------ 

A „bónusz”

 

Időm megzavarodott

s vele minden

mit követni nem tudok - (szőke)

 

Átlagosan nagyjából 40 ezer forint pluszpénzt kapnak a nyugdíjasok novemberben – legalábbis a napi.hu számításai szerint.

Lehet kezet csókolni Orbánnak!

Nem az összeggel volna a legnagyobb baj, hanem az átlaggal.... „megkapják az infláció miatti különbözetet, amely januárig visszamenőlegesen jár, amely átlagosan nagyjából 21 ezer forintot jelent.

Ehhez jön még a nyugdíjprémium...” (!) Juj - meg jaj! Jó az időzítés.

Jöhet a választás?

Látszólag nem kapcsolódik ide... és mégis:

Gyurcsány Ferenc úgy vélte: bizakodásra ad okot, hogy a kormánypártok az elmúlt három évben tartott időközi választásokon lényegesen rosszabbul szerepeltek, mint korábban.

"Az emberek jelentős része nem hajlandó elmondani, mit gondol erről a hatalomról, mert vigyáz magára, és abba a csapdába ejti a Fideszt, hogy azt hiszi, tetemes előnye van, de nincs"

- bizony van... lásd mint fenn – kilóra vásárolják a nyugdíjasokat. Ó a Balgák (!) - és paradicsoma itt!

Ferikém! - míg te beígérted a pozitív meglepetést... addig Orbán, bevált gyakorlatával lepte meg a nyugdíjas választói réteget! – és pozitívan – igaz, még a pénz nincs kézbe (!) s nem "egy az egy ellen politikát...” folytat – hanem egy magáért (kizárólagos hatalmáért) adott "gesztussal" arat!

Célravezetőbb mint az ellenzéki mismásolás... ezért mondhatom: ahol a pénz, ott a hatalom! És a kormányváltó hangulat elszállt – legalábbis a nyugdíjasoknál!

Ha valaki, akkor Gyurcsány

- és vele együtt az összes ellenzéki politikus -

nagyon jól tudja, hogy a jelenlegi választási rendszerben csak akkor van esély a kormányváltásra, ha akad „egy párt”, amelyik listán is és egyéniben is megszerzi a Fidesszel szemben a szavazatok többségét.

Ilyen párt ma nincs, és belátható időn belül nem is lesz.

Választási szövetséget meg azért nem köthetnek a pártok, mert ha nem érik el a párt szorozva öt küszöbszázalékot (azaz például négy párt esetében a húsz százalékot), akkor a szövetséget alkotó egyik párt sem jut be a parlamentbe, ezt pedig semelyik párt sem kockáztatja meg.

Nem véletlenül találta ki a Fidesz ezt a rendszert, megspékelve az egyfordulós választással, amivel kilőtték az egymás javára történő lemondás lehetőségét.

Ideje lenne felnőttként kezelni a választókat, és megmondani nekik az igazat: az ellenzék egyetlen reális lehetősége jelenleg csak az, hogy 2018-ban gondosan egyeztetett jelöltállításokkal kisebbségi kormányzásba kényszerítse a Fideszt, és ily módon mielőbb kikényszerítse a választási törvény módosítását... (forrás: olvasói)

Ezért elvetélt ötlet Gulyás arányosítási javaslata (most)!

A parlamentben fröcsögő Dömötört most nem idézném ide!

 

valami mindig van

az igazságosság csak minek hiánya

a hatalommal

itt a földön is

meg a csillagokban

míg mellet dönget

mind a nyüzsgésben

ébredésem csak álmaimban – (szőke)

 

2017. 10. 09..

 

 

 

Oldal: Alkotmányos barangolás...
Magam-emésztő - © 2008 - 2024 - magam-emeszto.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen adja a tárhelyet, és minden szolgáltatása a jövőben is ingyen ...

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat